518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról

A Kormány 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelete a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról


A Kormány 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelete a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról


A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Alapvető rendelkezések

1. §     (1) A gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeinek javítása, a hazai lakásállomány     megújulásának ösztönzése és az építőipari ágazat fehérítése érdekében az e rendeletben     meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből vissza nem térítendő lakáscélú állami     támogatásként otthonfelújítási támogatás (a továbbiakban: támogatás) vehető igénybe.

    (2) A támogatás költségvetési fedezetét a központi költségvetés „Lakástámogatások”     előirányzata biztosítja.

2. Értelmező rendelkezések

2. §     (1) E rendelet alkalmazásában

    1. felújítás: a 6. §-ban meghatározott építési tevékenységek;

    2. gyermek: az igénylő

        a) magzata a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint

        b) vér szerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermeke, aki

            ba) a 25. életévét még nem töltötte be, vagy

            bb) a 25. életévét már betöltött, megváltozott munkaképességű személy,

        c) kiskorú rokona, ha a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt             gyámja;
    
    3. igénylő: az a

        a) magyar állampolgár és a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar         állampolgárnak tekintendő,

        b) szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és             tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a szabad mozgás és a három             hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorló nagykorú,        cselekvőképes természetes személy, aki a támogatás iránt kérelmet nyújt be;

    4. lakás: Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő     rendeltetés szerinti jelleggel     nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi     jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei;
    5. megváltozott munkaképességű személy: akinek a rehabilitációs hatóság komplex     minősítése alapján egészségi állapota legfeljebb 50%-os mértékű, vagy a rehabilitációs     hatóság jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján egészségkárosodása legalább     50%-os mértékű, vagy 2008. január 1-jét megelőzően kiállított hatályos szakvéleménye     szerint a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki fogyatékossági     támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy aki után az e rendelet szerinti     támogatást igénylő gyermekek otthongondozási díjában részesül;
    
    6. mozgáskorlátozott személy: a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.)     Korm. rendelet [a továbbiakban: 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet] 1. § (4) bekezdés 14.     pontja szerinti mozgáskorlátozott személy.

    (2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.     évi V. törvényben foglaltak szerint kell értelmezni.

3. Az otthonfelújítási támogatás igénybevételének feltételei

3. §     (1) A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel     rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti.

    (2) A támogatást az igénylő – együttes igénylők összesen – egy alkalommal veheti igénybe.

    (3) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő – együttes igénylés esetén     legalább az egyik igénylő –

        a) büntetőjogi felelőssége mellett, a Társadalombiztosítási Azonosító Jele             megadásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, hogy a             támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában – az (5) bekezdésben foglalt         eset kivételével – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen             ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a         szerint biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt         –, vagy 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti         kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és

        b) legalább 1 éve – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan

            ba) a Tbj. 6. §-a szerint biztosítottként szerepel – ide nem értve az igénylést             megelőző 180 napban a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt –, és             erről büntetőjogi felelőssége mellett, a Társadalombiztosítási Azonosító Jele             megadásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik,

            bb) a 2. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontja szerinti igénylő kereső                    tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel             létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya             alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet             által kiállított igazolással igazolja,

            bc) a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató                 személynek minősül, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja,
            
            bd) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú                 oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya             alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében             tanulmányokat folytatott, és erről büntetőjogi felelőssége mellett teljes                 bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, vagy

            be) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.                 törvény 42/E. §-a alapján megállapított gyermekgondozási díjban részesült, és             erről büntetőjogi felelőssége mellett teljes bizonyító erejű magánokiratba                 foglaltan nyilatkozik.

    (4) A (3) bekezdés a) pontja, valamint b) pont ba), bd) és be) alpontja szerinti nyilatkozat     tartalmazza az igénylő személyi azonosító adatait, valamint a bd) alpont esetében az oktatási     intézmény azonosító adatait és a képzésre vonatkozó információkat, ideértve a tanulmányok     megkezdésének és várható befejezésének időpontját is.

    (5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha

        a) az igénylő végleges határozat alapján gyermekek otthongondozási díjában vagy         ápolási díjban részesül, vagy

        b) a 2. § (1) bekezdés 2. pont c) alpontja szerinti esetben az igénylő saját jogú             nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban             részesülő személy, aki nem minősül a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő             tevékenységet folytató személynek.

4. §     (1) A támogatásra az igénylő valamennyi, vele azonos lakóhelyen élő gyermeke után     együttesen jogosult. Ha a gyermeket a támogatás igénybevétele során a szülők vagy a 2. §     (1) bekezdés 2. pont c) alpontja szerinti esetben a többes gyámul rendelt személyek (a     továbbiakban együtt: szülő) legalább egyikénél figyelembe vették, akkor egy újabb igénylés     során már nem vehető ismételten figyelembe.

    (2) A támogatás abban az esetben igényelhető, ha

        a) az igénylő, illetve kiskorú gyermeke – együttes igénylés esetén az igénylők együtt,         vagy kiskorú gyermekeik – a támogatással érintett lakásban együttesen legalább             50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal             rendelkeznek,

        b) az igénylő – együttes igénylés esetén mindkét fél –, valamint a támogatásra való         jogosultságnál figyelembe vett valamennyi kiskorú gyermeke a támogatással érintett         lakásban legalább egy éve lakóhellyel rendelkezik,c) az igénylőnek – együttes             igénylés esetén mindkét félnek – az állami adóhatóságnál nincs nyilvántartott             köztartozása.

    (3) Amennyiben a szülők lakóhelye nem azonos, a (2) bekezdés szerinti feltételnek is     megfelelő

        a) azon szülő jogosult az 5. § szerinti támogatási összegre, akinél az összes közös         gyermek lakóhelye van, vagy

        b) mindkét szülő az 5. § szerinti támogatási összeg 50%-os mértékére jogosult,             amennyiben külön-külön mindkettejük lakóhelye megegyezik legalább az egyik             gyermekük lakóhelyével.
    (4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szülők egyike az 5. § szerinti támogatási     összeget igényelheti, ha a másik szülő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt     nyilatkozatban lemond a támogatás saját nevében történő igényléséről.

    (5) Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén a (2) bekezdés a)     pontjában előírt feltétel teljesülését a támogatással érintett ingatlanrészre vonatkozóan az     igénylő által benyújtott használati megállapodás vagy bírósági ítélet alapján is szükséges     vizsgálni.

    (6) A (2) bekezdés b) pontjában előírt egyéves időtartamra vonatkozó feltételt nem kell     alkalmazni

        a) magzat és az egy évnél nem régebben született gyermek esetén, vagy

        b) ha a támogatással érintett lakás tulajdonjogának megszerzésére a támogatási             kérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor.

    (7) Korábban már támogatással érintett lakásra támogatás nem igényelhető, kivéve, ha a     korábbi igénylő az igénylése időpontjában meglévő tulajdoni hányadát teljes mértékben     elidegenítette; ebben az esetben a korábban már támogatással érintett lakásra újabb igénylő     részéről – figyelemmel a 3. § (2) bekezdésére is – ismételten igényelhető a támogatás, ha az     újabb igénylő a korábbi igénylőnek nem hozzátartozója.

4. A támogatás mértéke

5. §     A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 000 000 forint.

5. Támogatható építési tevékenységek

6. §     A támogatás a következő építési tevékenységekhez igényelhető:

a) víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,

b) fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,

c) fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,

d) az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

e) a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,

f) tető cseréje, felújítása, szigetelése,

g) égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,

h) klímaberendezés beépítése, cseréje,

i) napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,

j) belső tér felújítása, ideértve

ja) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,

jb) a galériaépítést,

jc) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,

jd) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,

je) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,

jf ) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,

k) a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,

l) kerítés építése,

m) gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,

n) terasz, loggia, erkély, előtető építése,

o) térburkolat készítése, cseréje,

p) télikert kialakítása,

q) – amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül – a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. § (10) bekezdésében meghatározott akadálymentesítési munkák,

r) alapozási szerkezet megerősítése, valamint

s) beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje.

7. § (1) Az építési tevékenységek teljesítését igazoló számlaként

a) az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők egyike – saját nevére szóló,

b) az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, és

c) a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított olyan számla fogadható el, amelyről a vállalkozó az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. számú melléklet 1. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette.

(2) A támogatás az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vonatkozásában nem vehető igénybe.

(3) A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet.

(4) A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a vállalkozó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy gazdálkodó szervezet esetében az igénylő vagy az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa annak nem tagja, munkavállalója vagy vezető tisztségviselője. Együttes igénylés esetén e bekezdés rendelkezéseit mindkét igénylőnek teljesíteni kell.

(5) Nem fogadható el az olyan számla, amelyet az igénylő a felújítással érintett lakás vonatkozásában a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet] 6. § c) pontja alapján használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez vagy korszerűsítéséhez és bővítéséhez vagy meglévő lakás korszerűsítéséhez, illetve korszerűsítéséhez és bővítéséhez igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény kapcsán már elszámolt. Az igénylő büntetőjogi felelőssége mellett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a felújítással érintett lakásra korábban a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 6. § c) pontja szerinti családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vett-e, és amennyiben igen, akkor az ahhoz kapcsolódóan a hitelintézet által elfogadott költségvetést, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény tekintetében elszámolt számlák másolatát a kérelemhez csatolja.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt feltétel fennállását a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a lakáscélú támogatások kapcsán elszámolt számlák ellenőrzésére szolgáló elektronikus rendszerből történő lekérdezéssel ellenőrzi.

6. A támogatás igénylése

8. § A támogatás a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és a számlák kifizetését követően 60 napon belül, de legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető. Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni.

9. § (1) A támogatás iránti kérelem a Kincstár által rendszeresített formanyomtatványon,

a) – az igénylő, együttes igénylés esetén az igénylők egyike elektronikus azonosítását követően – a Kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen,

b) postai úton vagy

c) személyesen a kormányablaknál nyújtható be.

(2) A támogatás a jelen rendelet hatálybalépését követően megkötött vállalkozási szerződés alapján megkezdett, a lakáson végzett felújítás befejezését és a számlák kifizetését követően igényelhető.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a következő dokumentumokat vagy – az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti esetben a j)–l) pontban foglalt dokumentumok kivételével – azok másolatát:

a) egy vagy több kivitelezővel 2021. január 1-jén vagy azt követően kötött vállalkozási szerződés vagy szerződések, amelyek részletesen meghatározzák a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat és azok díját – amennyiben a szükséges anyagokat is a vállalkozó biztosítja az igénylő részére, akkor anyagköltség és vállalkozói díj szerinti bontásban –, valamint tartalmazza a 7. § (1) bekezdésében foglalt feltételek vállalkozó általi teljesítésének vállalását,

b) a 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított és teljesített,

ba) az építési tevékenységekhez szükséges anyagok költségeiről, illetve

bb) a vállalkozási szerződés szerinti felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokról szóló számlák, valamint az átutalással teljesített számlák esetén a kifizetést igazoló dokumentum,

c) az igénylőnek és a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett gyermeknek a támogatással érintett lakásban legalább egy éve fennálló lakóhelyének, valamint a gyermeknek az igénylővel közös háztartásban élésének igazolására a lakcímet igazoló hatósági igazolványok,

d) örökbefogadott gyermek esetén a gyámhatóság véglegessé vált engedélyező határozata,

e) a várandósság 12. hetét betöltött magzat esetén a várandósgondozási könyv vonatkozó része vagy a kezelőorvos által kiállított, a várandósság tényéről és annak fennállása időtartamáról szóló igazolás, valamint az igénylő arra vonatkozó nyilatkozata, hogy legkésőbb 60 nappal

ea) az élveszületést követően a születési anyakönyvi kivonatot,

eb) a halvaszületést vagy a magzat elhalását követően az erre vonatkozó okiratot a Kincstár részére benyújtja,

f ) 25. életévét betöltött gyermek esetén

fa) a 2. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti megváltozott munkaképességű személlyé válásról szóló, orvosszakértői szerv által kiállított igazolás,

fb) a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti fogyatékossági támogatásra való jogosultság fennállásáról szóló nyilatkozat,

fc) a vakok személyi járadékának folyósításáról szóló nyilatkozat vagy

fd) a gyermekek otthongondozási díjának megállapításáról szóló, a járási vagy fővárosi (kerületi) hivatal által kiállított határozat,

g) több lakásból álló közös tulajdonú ingatlan esetében a közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megállapodás vagy bírósági ítélet,

h) a Kincstár által készített és az igénylő által kitöltött számlaösszesítő formanyomtatvány,

i) mozgáskorlátozott személy esetén

ia) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2/A. §-a vagy 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti iratok vagy

ib) a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti súlyos fogyatékosság minősítésére vonatkozó nyilatkozat arról, hogy az igénylő vagy gyermeke mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott,
j) szükség szerint a 4. § (4) bekezdése esetén a szülő nyilatkozata,

k) együttes igénylés esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata a kérelem másik igénylő által történő benyújtásához,

l) az igénylő büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata arról, hogy

la) az általa megadott adatok a valóságnak megfelelnek,

lb) a 7. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,

lc) a felújítással érintett lakásra korábban a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 6. § c) pontja szerinti családi otthonteremtési kedvezményt használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez vagy korszerűsítéséhez és bővítéséhez, vagy meglévő lakás korszerűsítéséhez vagy korszerűsítéséhez és bővítéséhez igénybe vette-e, és amennyiben igen, akkor az ahhoz kapcsolódóan a hitelintézet által elfogadott költségvetést, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény tekintetében elszámolt vagy elszámolni tervezett számlák másolatát benyújtja,

ld) a 3. § (3) bekezdés a) pontjában – ide nem értve a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató igénylő esetét –, valamint b) pont ba), bd) és be) alpontjában foglalt feltételek fennállnak,

le) a 3. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott ellátásban részesül,

m) a 2. § (1) bekezdés 2. pont c) alpontja esetén a gyámrendelésről szóló végleges és hatályban lévő gyámhatósági határozat,

n) a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenység folytatásáról a foglalkoztató által teljes bizonyító erejű magánokiratként kiállított igazolás vagy egyéni vállalkozó esetén a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti hatósági nyilvántartásból kiállított hatósági bizonyítvány, illetve igazolvány, engedély vagy kamara, kar által kiállított igazolás,

o) a 3. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglaltakról az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordítása,

p) a személyazonosság igazolására személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély,q) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát tanúsító, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolás, érvényes tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya és

r) a 3. § (5) bekezdése szerinti esetben a gyermekek otthongondozási díja vagy az ápolási díj megállapításáról szóló, a járási vagy fővárosi (kerületi) hivatal által kiállított határozat.

(4) Az igénylő az elektronikus úton benyújtott kérelmét és mellékleteit – így különösen a szükséges mellékletek másolatait – saját maga is hitelesítheti.

(5) Vállalkozási szerződés csak olyan kivitelezővel köthető, amely a szerződéskötéskor szerepel a működő adóalanyok állami adóhatóságnál vezetett nyilvántartásában.

(6) A kérelem benyújtása napjának a kérelem és mellékletei

a) elektronikus ügyintézés esetében a Kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen történő beküldésének (feltöltésének),
b) postára adásának vagy

c) a kormányablak általi átvételének napja minősül.

(7) Amennyiben az a szülő, akinek a nevére a számlát kiállították, a kérelem benyújtását megelőzően elhalálozik, és a számlát a másik szülő csatolja a kérelméhez, ez a tény a számla elfogadhatóságát nem akadályozza.

10. § (1) A támogatás iránti kérelmeket a Kincstár a hozzá történő beérkezés időpontját követően – a beérkezés sorrendjében – 30 napon belül bírálja el.

(2) A kérelem elbírálása során a Kincstár ellenőrzi a támogatás igénybevételi feltételeinek meglétét, és a feltételek fennállása esetén megállapítja a támogatás összegét. A támogatásra való jogosultságot és annak mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló feltételek alapján kell megállapítani.

(3) A kérelem elbírálása során hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor. A hiánypótlásra meghatározott – legfeljebb 30 napos – időtartam az elbírálási határidőbe nem számít be.

11. § (1) Ha a Kincstár az igénylő támogatásra való jogosultságát megállapítja, támogatói okiratot állít ki.

(2) A támogatói okirat tartalmazza

a) az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők – és a magzat kivételével valamennyi gyermekük alábbi adatait:

aa) családi és utónév,

ab) születési családi és utónév,

ac) anyja születési családi és utóneve,

ad) születési hely és idő,

ae) lakcím és

af ) adóazonosító jel,

b) nem együttes igénylés esetén az igénylőnek nem minősülő szülő alábbi adatait:

ba) családi és utónév,

bb) születési családi és utónév,

bc) születési hely és idő,

c) a felújított ingatlan címét, helyrajzi számát,

d) az igénylő belföldi pénzügyi intézménynél vezetett fizetési számlájának számát, valamint

e) az igénybe vett támogatás összegét.

(3) A Kincstár a támogatói okiratot megküldi az igénylő részére.

(4) A Kincstár a támogatói okirat kiállítását követő 5 napon belül folyósítja a támogatást az igénylő belföldi fizetési számlájára.

12. § Ha az igénylő a támogatás igénybevételéhez szükséges feltételeknek nem felel meg, akkor a Kincstár tájékoztatja az igénylőt a kérelem elutasításáról és annak indokáról.

7. A támogatás jogszerű igénybevételének utólagos ellenőrzése

13. § (1) A támogatás igénybevételének jogszerűségét a Kincstár, legkésőbb a támogatás folyósítását követő 180. napig jogosult a lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) bevonásával helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálni. A helyszíni ellenőrzésről a Kormányhivatal jegyzőkönyvet készít, amelyet elektronikus úton megküld a Kincstár részére.

(2) Ha a Kincstár a Kormányhivatal által megküldött jegyzőkönyvben foglalt tények alapján megállapítja, hogy az igénylő jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor felszólítja az igénylőt a támogatásnak az államháztartásról szóló törvény szerinti, kamattal növelt összegben történő visszafizetésére.

8. Adatkezelés

14. § (1) Az otthonfelújítási támogatás igénylésekor az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a Kincstár a jogosultság megállapításának és ellenőrzésének céljából az állami adóhatóságtól a szükséges adatokat beszerezze, és az abban foglalt személyes adatokat kezelje.

(2) Az igénylő a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a Kincstár és a Kormányhivatal az igénylő 11. § (2) bekezdése szerinti saját, valamint törvényes képviselőként a támogatási jogosultságot megalapozó kiskorú gyermeke, valamint az ingatlana adatait a támogatási kérelem elbírálása, a támogatás folyósítása és felhasználásának ellenőrzése céljából kezelje. A nagykorú gyermek, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontja szerinti személy személyes adatai kezeléséhez az érintett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulását az igénylő szerzi be és nyújtja be azt a Kincstár részére.

9. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2021. január 1-jén lép hatályba.(2) A 7. § (6) bekezdése, valamint a 16. § (2) bekezdése 2021. július 1-jén lép hatályba.

16. § (1) A 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 19/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 19/A. § (4) bekezdés a) vagy c) pontja, valamint (6) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti támogatás igénybevétele esetén az igénylő a támogatási szerződésben vállalja, hogy a 14. § (3) bekezdés e) pontja szerinti számlabemutatási kötelezettsége keretében nem nyújt be olyan számlát, amelyet a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló kormányrendelet alapján ugyanazon lakásra nyújtott otthonfelújítási támogatás kapcsán már elszámoltak.”

(2) A 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 19/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 19/A. § (4) bekezdés a) vagy c) pontja, valamint (6) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti támogatás igénybevétele esetén a hitelintézet a 14. § (3) bekezdés e) pontja szerinti számlabemutatási kötelezettség keretében benyújtott és elszámolt, letörölhetetlen jelzéssel ellátott számlákat feltölti a lakáscélú támogatások kapcsán elszámolt számlák ellenőrzésére szolgáló elektronikus rendszerbe.”

(3) A 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 19/D. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az igénylő a korszerűsíteni, illetve bővíteni kívánt lakás vásárlásához – a kérelem benyújtását megelőzően – családi otthonteremtési kedvezményt vagy családok otthonteremtési kedvezményét vett igénybe, a családi otthonteremtési kedvezmény (4) bekezdés szerinti összegének megállapításánál]„b) a 3. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem kell figyelembe venni a lakásba) vásárlásához igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény vagy családok otthonteremtési kedvezménye,bb) korszerűsítéséhez (felújításához) igénybe vett, a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatásösszegét.”

Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök

Related

támogatás 3875386927556814755

Népszerű bejegyzések

item