Lakhatási szegénység – mennyire segíthet a CSOK?

Ma Magyarországon milliókat érintenek súlyos lakhatási problémák – olvasható a Habitat for Humanity legújabb, július elején bemutatott, lakhatási szegénységről szóló 2015-ös éves jelentésében. Ezek egy részében megoldást jelenthet a CSOK is, áll a kutatásban.

Magyarországon mintegy 30 ezer ember él hajléktalanként, a lakosság 40%-a túlzsúfoltan, a gyermekek csaknem harmadának penészes, nedves, ezért egészségtelen az otthona és több mint 90 ezer gyermek nő fel fürdőszoba, vécé nélkül. 140 ezer háztartás nem tudja fizetni jelzáloghitelének törlesztőrészleteit, több százezer család pedig a rezsiköltségeit. 300 ezren élnek leromlott állapotú, elszigetelt településrészeken.

A 2015-ös év lakhatási intézkedései vagy egyáltalán nem, vagy csak részlegesen adtak megoldást ezekre a problémákra.

A Habitat tanulmánya szerint az egyik legnagyobb tömeget érintő probléma, a lakhatás megfizethetősége terén is így volt ez: a 2015-ös év intézkedési számos család helyzetét nem javították, hanem inkább rontották. A központi lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás megszüntetése, és a települési támogatások rendszerének bevezetése nem kezelte a korábbi támogatási rendszer problémáit, miközben előnyeiből sokat megszüntetett és összességében kiszámíthatatlanabb rendszert eredményezett.

A fizetésképtelen jelzáloghitelesek helyzetének megoldására is legfeljebb részleges megoldások születtek. A szigorú feltételekkel bevezetett magáncsődöt egyelőre mindössze néhány száz háztartás próbálta igénybe venni. A Nemzeti Eszközkezelő programjának bővítése újabb családok számára jelenthet – legalább egy időre – megoldást, ám a bővítés mértéke lényegesen elmarad a segítségre szorulók számától.


A lakhatási szegénység nemcsak eredménye, de oka is a szociális problémáknak

A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) bevezetése majd kiterjesztése, az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó ÁFA-csökkentés, a magánerős lakás- és házépítés esetében igénybe vehető adóvisszatérítés, és az építésügyi eljárás egyszerűsítése tovább folytatták a lakhatási támogatások tehetősebbek felé irányuló átrendezését, és azok jelentős növelését - mutat rá a Habitat jelentése.

A támogatások feltételrendszere miatt a rossz anyagi helyzetű háztartások nem, vagy sokkal kisebb eséllyel fognak ezekhez hozzáférni. Olyan helyzet is előállhat, hogy az intézkedések rontani fognak egyes családok helyzetén. A támogatási rendszer arra ösztönzi a támogatásokhoz hozzáférő, ám kedvezőtlenebb jövedelmi helyzetű, lakhatási gondokkal küzdő családokat, hogy az ország gazdaságilag hátrányos helyzetű területein, településein vásároljanak vagy építsenek lakást. Ezzel romolhat a munkalehetőségekhez, minőségi oktatáshoz és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférésük lehetősége.

Koltai Luca, a Habitat megbízott igazgatója a jelentés bemutatóján hangsúlyozta:
 ”Ma a probléma jellegétől függően több tíz- százezer, sőt akár 1 millió ember jogai, méltósága és esélyei sérülnek lakhatási gondok miatt. Több tízezren élnek fedél nélkül vagy vannak kitéve a hajléktalanság veszélyének. A lakhatás megoldatlansága akadályozza a munkavállalást, a megfelelő oktatáshoz és más szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ilyenkor különösen fontos, hogy közös forrásainkból, az állami költségvetésből a lakhatási szegénységben élőknek nyújtsunk reményt. Például megfelelő bérlakások biztosítása, vagy lakásfenntartási támogatás, adósságkezelés révén.”

2016. július 11., Habitat for Humanity