Visszadobta az államfő: még nem kiforrott a NOK

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (NOK) szóló törvényt Áder János köztársasági elnök csütörtökön, és tételesen jelezte a törvény hiányosságait. A jogszabályt egy hete – kivételes eljárásban – fogadták el a képviselők a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal javaslatára.
A nagy felzúdulást és vitát kiváltó, "lakáslottónak", "pilótajátéknak" is titulált NOK az államfő tetszését sem nyerte el, Áder János a parlament honlapján elérhető levelében azt írta: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban résztvevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett.

Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, több ponton is:

1. Tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a NOK és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban.

2. A törvény több garanciális előírást kormányrendeleti szabályozás körébe utal, egyes rendelkezései pedig nincsenek összhangban a hatályos törvényi szabályozással.

3. Tisztázatlan, hogy a törvény kit tekint a NOK létesítőjének: a szervezőt, amely már a nyilvántartásba vétel előtt jogosult tagokat toborozni és a közösség létrehozása érdekében jognyilatkozatot tenni; vagy a közösséget alkotó, a vagyonösszességet szolgáltató személyeket, akik azonban csak a közösség nyilvántartásba vétele után válnak annak tagjaivá.

4. A törvény rendelkezései nincsenek összhangban a jogi személy létrehozásának szabadságáról szóló polgári törvénykönyvi (Ptk.) szabályokkal – állapította meg az elnök. A jogalkotó célja az volt, hogy a közösséget megkülönböztesse a fogyasztói csoporttól – kimondva az új szervezet jogi személyiségét –, ebben az esetben viszont meg kell felelnie a jogi személyekre vonatkozó Ptk.-szabályoknak.

5. A jogszabály nem különíti el egyértelmű módon azt sem, hogy a szervező ügyvezetése egyes feladatainak ellátása során mikor jár el a közösség és mikor a szervező képviselőjeként.

6. A jogszabály nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szervező a törvényben meghatározottakon kívül más, a közösség által nem befolyásolható gazdasági tevékenységet is folytasson.

7. Bizonytalanságot okozhat emellett, hogy a közösség és a szervező nem tagjai egyetlen betétbiztosítási vagy befektetővédelmi szervezetnek sem.





8. A törvény nem tartalmazza a közösség tagjait érintő egyes garanciális szabályokat sem, melyek meghatározását kormányrendeleti körbe utalja a jogszabály.

Ide tartoznak többek között:
- a megelőlegezett tagi befizetésre történő kiválasztással, a kiválasztás lebonyolításával kapcsolatos szabályok;
- a tag befizetései értékállandóságának biztosítására vonatkozó előírások;
- a hiányzó tagi befizetések megelőlegezésére irányuló szerződés megkötésével, a hiányzó tagi befizetés megelőlegezésével és visszafizetésével kapcsolatos rendelkezések;
- az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, a nemteljesítés és a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszakövetelésének rendjét érintő szabályok.

9. A törvény nem tesz eleget a végrehajtási jogszabály tekintetében előírt egyidejű hatályba léptetés követelményének, mivel a hatályba lépés időpontjában az említett garanciális szabályokat még nem alkották meg.

Az államfő úgy látja, hogy ezeknek a kérdéseknek a tisztázása nélkül nem lehetséges a közösség és a szervező jogállásának pontos és egyértelmű meghatározása.

Jelezte egyben azt is, hogy a jogalkotási törvény és végrehajtási rendeletei pontosan meghatározzák a jogszabályok előkészítésének rendjét, szabályait, így közöttük a jogszabályok szakmai tatalmának és jogrendszerbe illeszkedésének biztosítása, az előzetes hatásvizsgálat elvégzése és a jogszabálytervezetek véleményezésének kötelezettségét, amelyet ebben az esetben az előterjesztő elmulasztott.

Az államfő szerint egy ilyen fontos és átfogó szabályozás megalkotására nem a legalkalmasabb módszer a kivételes eljárásban történő tárgyalás.

A NOK-ról szóló ismertető cikkünket itt olvashatja:
Az otthonteremtés 3. pillére vagy pilótajáték?

2016. március 23., MTI / CSOK Otthonteremtési Kedvezmények blogspot